Azért a feladatsor kitöltéséhez „egy kevés szakismeret” sem árt az általunk kérdezett pedagógus szerint.
„Ez egy átlagos feladatsor” – jellemezte kérdésünkre egy történelem szakos tanár a középszintű történelem érettségi első 12 feladatát – „a rövid feladatoknál sokat segítenek az ábrák, források, aki pedig rendelkezik egy kis szövegértési képességgel, logikus gondolkodással, tudja a forrásokat elemezni, tud információkat leolvasni ábrákról, az nem kerülhet bajba”.
Kérdésünkre a szaktanár azt mondta, hogy ahogy minden töriérettséginél, úgy itt is fontos készség a logikus gondolkodás. Emellett viszont a szaktanár szerint elengedhetetlen „egy kevés szakismeret”, hiszen vannak olyan kérdések is a középszintű érettségiben, amire szakkifejezéseket kell válaszként adni. „Ezeket tudnia kell egy jó teljesítményre pályázó diáknak” – értékelt a pedagógus.
Ahogy arról beszámoltunk, a középszintű töriérettségi első 12 feladatai között előkerül a kereszténység, a Szovjetunió, az Európai Unió, de felbukkan Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc és az első ipari forradalom is.
Mint kiderült, nem volt szivárgás tegnap: a középszinten érettségizőknek vagy az ókori Róma egy jelentős uralkodóját, vagy a második világháború egy jelentős helyszínét kell kibontaniuk rövid esszéikben, a hosszú esszék között pedig a reformkor egy fontos alakjáról, vagy az 1989-es eseményekről írhatnak.
Közvetítésünket a töriérettségiről ide kattintva tudod követni:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
