Szaktanár a töriérettségiről: Ha valaki tud logikusan gondolkodni, az nem kerülhet bajba

Azért a feladatsor kitöltéséhez „egy kevés szakismeret” sem árt az általunk kérdezett pedagógus szerint.

  • Kacskovics Mihály Béla

„Ez egy átlagos feladatsor” – jellemezte kérdésünkre egy történelem szakos tanár a középszintű történelem érettségi első 12 feladatát – „a rövid feladatoknál sokat segítenek az ábrák, források, aki pedig rendelkezik egy kis szövegértési képességgel, logikus gondolkodással, tudja a forrásokat elemezni, tud információkat leolvasni ábrákról, az nem kerülhet bajba”.

Kérdésünkre a szaktanár azt mondta, hogy ahogy minden töriérettséginél, úgy itt is fontos készség a logikus gondolkodás. Emellett viszont a szaktanár szerint elengedhetetlen „egy kevés szakismeret”, hiszen vannak olyan kérdések is a középszintű érettségiben, amire szakkifejezéseket kell válaszként adni. „Ezeket tudnia kell egy jó teljesítményre pályázó diáknak” – értékelt a pedagógus.

Ahogy arról beszámoltunk, a középszintű töriérettségi első 12 feladatai között előkerül a kereszténység, a Szovjetunió, az Európai Unió, de felbukkan Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc és az első ipari forradalom is.

Mint kiderült, nem volt szivárgás tegnap: a középszinten érettségizőknek vagy az ókori Róma egy jelentős uralkodóját, vagy a második világháború egy jelentős helyszínét kell kibontaniuk rövid esszéikben, a hosszú esszék között pedig a reformkor egy fontos alakjáról, vagy az 1989-es eseményekről írhatnak.

Közvetítésünket a töriérettségiről ide kattintva tudod követni:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.