Magyarország szovjetizálása és a nagy gazdasági világválság - ilyen volt az emelt szintű töriérettségi

Aktuálpolitikai áthallások is voltak az idei emelt szintű érettségiben.

  • Székács Linda

Mivel az emelt szintű feladatlapokat a diákok központilag írják, ebben az esetben az Eduline újságírói - a középszinttel ellentétben - csak a diákok véleményére támaszkodhatnak. Az emelt szintű történelem vizsga délután 1-kor ért véget, Ákos, egy miskolci gimnázium tanulójától pedig rögtön meg is tudtuk: az esszétémák között hosszan kellett írni Szent László királyról vagy a Bethleni konszolidációról, röviden pedig Németország területszerzéséről vagy a nagy gazdasági világválságról.

A diák elmondása szerint a rövid feladatokban felbukkantak az ókori városok, de szerepeltek kérdések a Szovjetunióról, Magyarország szovjetizálásáról és hazánk jelenlegi gazdasági helyzetéről is, amiben többek között arra is kíváncsiak voltak, milyen törekvéseket tesz az állam a gazdaság egyensúlyban tartása érdekében.

A középszintű történelem érettségi megoldásait itt találjátok:

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a mai történelem érettségiről itt olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.