Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Mindenki szerint ajándék volt
- jellemezte a mai középszintű történelem érettségit egy miskolci gimnázium végzős tanulója, Kata. A diák szerint a rövid feladatok és az esszétémák is kedveztek a vizsgázóknak, a rövid esszék közül az osztályából sokan az aushcwitzi koncentrációs táborról írtak, ő viszont inkább a Julius Caesarról szóló esszét választotta, míg a hosszú esszék esetében Széchenyi István volt a népszerűbb, ennek ellenére Kata a rendszerváltást választotta. Hozzátette; a rövid feladatok közül az uniós elsőre megijesztette őt is és az osztálytársait is, a forrás viszont "sokat segített", így ez a feladat sem okozott nekik nehézséget.
„A rendszerváltásos esszétémát választottam, mert a napjainkhoz közelebbi eseményeket jobban szoktam tudni, mint a nagyon régieket" – mondja Noémi, egy szegedi érettségiző. Szerinte – bár ilyenkor nehézség, hogy a történelem tananyag végén lévő részekre az ismétlés előtt jellemzően kevesebb idő jut – az olyan témákhoz, mint a sajtószabadság vagy a sztrájkjog, már csak azért is tudott kapcsolódni, mert ezek ma is aktuálisak. Elmondása alapján az osztálytársai többsége ugyanakkor a Széchenyiről szóló feladatot oldotta meg. Úgy összegez, nem sikerültek neki rosszul a feladatok, a legelején lévő, bibliai idézetes kérdéseket például kifejezetten könnyűnek találta.
Ezt a visszajelzést adta egy egyházi gimnáziumban érettségiző forrásunk is a középszintű töriérettségiről. Neki az első feladat komoly önbizalom-boostot jelentett – hiszen az egyházi iskolában töltött évek után a Bibliát betéve ismeri. Ő az esszék közül az Auscwitzről és Széchenyi Istvánról szólót választotta – szerinte mindkettő adta magát és könnyen megírható volt. Neki egyedül Mátyás király adói okoztak nehézséget, elmondása szerint ott végig tippelgetett, de reméli, hogy jól.
Sok olyan volt, aminél kettő közül vacilláltam, de az Eduline megoldásai alapján jól tippeltem
- mondta Beni, aki viszont nehéznek érezte az első részt, főleg az ipari forradalmas feladatot emelte ki: “Ott mindent cserélgettem, áthúztam, de végül valamit beírtam” - mondja. Az esszé résznél Széchenyiről írt, erről azt mondta, hogy nagyon minimális háttértudása volt, de szinte minden lényeges információ benne volt a forrásokban, ami meg nem, azt az atlaszból ki tudta nézni. A nácizmusról szóló esszét nem találta problémásnak.
Hittek-e a diákok a "kiszivárgott tételeknek"?
Kedd este az Eduline írta meg először, hogy egy Facebook csoportban a dátumozás szerint az idei töriérettségi esszétémáiról jelentek meg hitelesnek tűnő dokumentumok. Ezzel az általunk megkérdezett diákok is találkoztak, hinni viszont nem hittek neki, hiszen "minden évben felbukkannak" ehhez hasonló feladatlapok, amik viszont nagyon ritkán igazolódnak be (legutóbb 2019-ben egy nyomdász szivárogtatta ki a középszintű érettségi esszétémáit).
A középszintű töriérettségi nem hivatalos megoldásait itt találjátok:
A legfrissebb töriérettségis információkért kövessétek a folyamatosan frissülő tudósításunkat:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
