Bár elsőre ijesztőnek tűnhet a borokról szóló ismeretterjesztő szöveg, szaktanárunk szerint nincs mitől tartania a vizsgázóknak. Alapos odafigyeléssel könnyen megbirkóznak a szövegértés és a gyakorlati szövegalkotás feladattal is.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.
Pontban 9 órakor elkezdődött az idei magyarérettségi. Mint ahogy arról beszámoltunk, a vizsga első részében egy borokról szóló ismeretterjesztő szöveget kaptak a diákok, a gyakorlati szövegalkotásban pedig egy kampányról szóló téma és egy levél közül választhatnak.
Az Eduline által megkérdezett magyartanár szerint a szövegértési feladat bár elsőre nehéznek tűnik, hiszen nem irodalmi szöveg, hanem egy folyóiratban megjelent cikk átdolgozása, valójában nagyon diákbarát annak ellenére is, hogy sok szakmai információt tartalmaz, mivel a hozzájuk tartozó feladatok tipikusan olyanok, amilyeneket a diákok a korábbi években már gyakorolhattak.
Extra odafigyelést a táblázat és az igaz-hamis feladat igényelhet, grammatikai feladatrész pedig annak ellenére sincs, hogy jövőre már ezt is számonkérhetik, sőt, a korábbi években is előfordult.
Mi a helyzet a gyakorlati szövegalkotással?
Ahogy arról már beszámoltunk, az első feladatlap második részében a diákok egy biciklis kampány és levélírás közül választhatnak. Szaktanárunk szerint a kampány kifejezetten jó téma a diákok számára, hiszen legtöbbüket érdekelheti a téma, a feladat pedig egyáltalán nem szokatlan. A választható levélírás viszont egy kicsit már bonyolultabb, hiszen ehhez a feladatmegoldáshoz nincsenek tipikus formai követelmények, azoknak viszont kifejezetten kedvező lehet, akik esetleg tagjai a Diákönkormányzatoknak (DÖK).
A 2023-as magyarérettségiről szóló percről percre tudósításunkat itt követhetitek:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
