Összeszedtük, mennyi időtök van az egyes írásbeli és szóbeli vizsgákon.
TÖRTÉNELEM
középszinten: 180 perc + 15 perc szóbeliemelt szinten: 240 perc (I. feladatlap 100 perc, II. feladatlap 140 perc) + 20 perc szóbeliNYELVI ÉRETTSÉGIKközépszinten: 180 perc (I. feladatlap olvasott szöveg értése: 60 perc, II. feladatlap nyelvhelyesség: 30 perc, - 15 perc szünet - III. feladatlap hallott szöveg értése: 30 perc, IV. feladatlap íráskészség: 60 perc) + 15 perc szóbeliemelt szinten: 240 perc (I. feladatlap olvasott szöveg értése: 70 perc, II. feladatlap nyelvhelyesség: 50 perc, - 15 perc szünet - III. feladatlap hallott szöveg értése: 30 perc, IV. feladatlap íráskészség: 90 perc) + 20 perc szóbeliKÉMIAközépszinten: 120 perc + 15 perc szóbeliemelt szinten: 240 perc + 20 perc szóbeliBIOLÓGIAközépszinten: 120 perc + 15 perc szóbeliemelt szinten: 240 perc + 20 perc szóbeliFÖLDRAJZ
középszinten: 120 perc (I. feladatlap 20 perc, II. feladatlap 100 perc) + 15 perc szóbeliemelt szinten: 240 perc + 20 perc szóbeliFIZIKAközépszinten: 120 perc + 15 perc szóbeliemelt szinten: 240 perc + 20 perc szóbeli| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
