Közeleg az érettségi vagy a vizsgaidőszak, a megtanulandó tételek és tananyag viszont nem lesz kevesebb? Hoztunk egy tanulási módszert, amivel könnyebben készülhettek a vizsgákra.
Elsőre talán lehetetlennek tűnhet megtanulni egy-egy hosszabb jegyzet, vagy könyv anyagát, azonban ehhez is csak a megfelelő módszerre van szükség. A Felvi több tanulásmódszertani tippet is összeszedett, ebből hoztunk el egyet: a PQ4R módszert.
Pontosan mi ez?
A nevével ellentétben nem egy Star Wars-szereplő, hanem egy olyan tanulási technika, amivel a nagyobb anyagokat tudjátok megtanulni és/vagy átismételni. Az RQ4R rövidítés is erre utal:
Preview - áttekintés, Question - kérdezés, Read - olvasás, Reflect - reflektálás, Recite - felmondás, Review - összegzés.
Hogyan működik?
Legelőször is, fussátok át a könyv vagy tananyag bevezetőjét, tartalomjegyzékét, hogy átfogóbb képet kapjatok az anyag témájáról, hogy miről és milyen szerkezetben fogtok olvasni. Ezután próbáljatok meg kérdéseket megfogalmazni az egyes fejezetcímek alapján (ki, mit, mikor, miért). Ezután próbáljatok meg feltételezéseket megfogalmazni, és próbáljátok meg megtalálni az összefüggéseket az egyes részek között - foglalja össze az oldal.
Ha ezzel megvagytok, kezdjétek el olvasni az anyagot, de közben próbáljatok válaszokat találni a korábban feltett kérdésekre, igazoljátok, vagy cáfoljátok meg a saját feltételezéseiteket. Mindeközben érdemes jegyzetelni: rövid, címszavas jegyzetekkel dolgozzatok, és mindig jelöljétek az összefüggéseket.
Az elolvasás után próbáljátok meg elmondani, hogyan kapcsolódnak az olvasottak egymáshoz illetve, ahhoz, amit korábban tanultatok - ez a reflektálás. Nem meglepetés, hogy ezután a felmondás következik, viszont itt már a korábbi szinttel egyel összetettebb módon érdemes összefoglalni a dolgokat: ha érettségire készültök, akkor legyen egy esszéhez hasonló összegzésetek (logikailag felépítve, bevezetéssel és lezárással) vagy tegyetek úgy, mintha szóbelire mennétek és úgy adjátok elő a tanultakat, ahogy ott tennétek. Ha egyetemi vizsgára készültök, akkor érdemes szintén szerkezetbe foglalni a tanultakat, a logikus menetrend fontos. Az utolsó lépésben, az összegzésben megint egyel feljebb kell lépni, próbáljátok meg az előbb elmondottakat néhány mondatban összefoglalni - ezeket esetleg írjátok is le.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
