Folytatódik a 2020-ban elkezdett hagyomány: erre figyeljetek az első heti érettségi vizsgáknál

Vészesen közeledik a május-júniusi érettségi időszak. Mutatjuk, mire kell mindenképp figyelnetek az első héten tartott vizsgáknál.

  • Tornyos Kata

A tavaszi írásbeli érettségi időszak idén május 5-től (aznap nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgák lesznek) május 26-ig tart majd.

A kötelező tárgyak érettségijei az első teljes héten lesznek, ami május 8-án a magyar vizsgával kezdődik. Ne felejtsétek el, hogy 2020 óta az első héten tartott érettségik nem 8-kor, hanem kilenckor kezdődnek, ezért ha akartok, azon a héten egy órával tovább pihenhettek.

A szabály ugyanakkor csak a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv és német nyelv vizsgákat érinti, a második héttől már minden további vizsga 8-kor kezdődik.

A teljes menetrendet itt találjátok meg.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István