A legtöbb egyetemen – a központi szabályok alapján – nem szerveznek felvételi vizsgákat idén sem, de most is lesznek olyan felvételizők, akiknek fel kell készülniük egy külön megmérettetésre. Sőt, az is lehet, hogy a felvételi pontszámuk múlik majd rajta.
Az egyetemeken, ha alapképzésre, illetve osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvetően nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye (megfelelt vagy nem megfelelt) alapján számítják.
Persze az általános szabály alól is van néhány kivétel, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Alapképzésben, osztatlan képzésben a következő szakokon szervezhetnek gyakorlati vizsgát:
Hány pont jár a gyakorlati vizsgáért?
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető - teszi hozzá az aktuális felvételi tájékoztató.
Az, hogy gyakorlati vizsgán pontokat kaptok majd, a legfontosabb különbség az alkalmassági és a gyakorlati vizsga között. Míg előbbin csak "megfelelt", "nem felet meg" minősítés kaptok, utóbbi a felvételi pontszámaitokról dönthet.
Mikor vannak a vizsgák?
Itt nézhetitek meg a 2023-as felvételi időpontokat.
Fontos, hogy a gyakorlati vizsgák egyes egyetemeken, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A szervezés és az időpontok előtt célszerű tájékozódni az érintett intézményeknél, hogy a jelentkező minden megpályázott részt tudtok-e venni a gyakorlati vizsgán.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
