Múlt héten minden végzős leadta a jelentkezését nemcsak az egyetemre, hanem az érettségi vizsgákra is. Mutatjuk, hogy osztályoznak majd 2023-ban közép- és emelt szinten.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy ha egy érettségi több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább elégségest - azaz kettest - kaphassatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatója.
Az érettségi vizsgáknál az írásbeli és a szóbeli vizsgarészre kapott pontszámokat összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.
A matek kivételével szinte minden tárgyhoz tartozik az írásbeli mellett szóbeli vizsga is. A középszintű matematika különleges besorolásba tartozik, itt ha az írásbeliztek elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározottak szerint szóbeli vizsgát tehettetek, de a szóbeli nem része az alapvizsgának középszinten.
A közép- és az emelt szintű érettségin is legalább 25 százalékos eredmény kell ahhoz, hogy meglegyen a kettes. De nézzük meg, milyen százalékok számítanak még. Ilyen lesz a középszintű érettségi értékelése:
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Ilyen pedig az emelt szintű vizsgáké:
| Emelt szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Ha ti is idén érettségiztek vagy felvételiztek egyetemre, akkor legfrissebb híreket és a legfontosabb szabályokat itt nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
