Február 15-ig lehet leadni a jelentkezéseket az egyetemekre, főiskolákra. De mire kell figyelni, hogy a jelentkezés érvényes legyen? Mutatjuk.
Miután kitöltöttétek az E-felvin az űrlapokat, feltöltöttétek a meglévő dokumentumokat és befizettétek a kiegészítő eljárási díjat, ne felejtsétek el hitelesíteni a jelentkezést, hiszen anélkül nem érvényes.
A hitelesítést idén már kizárólag Ügyfélkapun keresztül tehetitek meg február 15-ig, ezt akkor érdemes elvégezni, ha már nem szeretnétek változtatni az adataitokon. Ha mégis változtatnátok valamin az E-felvételiben, akkor újra hitelesítenetek kell a felvételi kérelmet.
Ügyfélkapu-regisztrációval történő hitelesítés során az E-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a háttérben megtörténik az ún. természetes személyazonosító adatok egyeztetése. A természetes személyazonosító adatok egyezése esetén a hitelesítés automatikusan megtörténik. Ennek eredményéről a jelentkező e-mailben értesítést kap, illetve az E-felvételi felületén is látható, hogy a hitelesítés sikeresen megtörtént. (Érdemes ezt az értesítést megvárni.)
– emeli ki a felvételi tájékoztató. Hozzáteszik azt is: a hitelesítés akkor tekinthető sikeresnek, ha arról visszajelzést kaptatok e-mailben, és az E-felvételi felületén is megjelenik a hitelesített státusz.
Ha még nem rendelkeztek Ügyfélkapuval, akkor elektronikusan E-személyi igazolvánnyal vagy arcképes azonosítással tudtok létrehozni fiókot, személyesen pedig bármelyik okmányirodában vagy kormányablakban regisztrálhattok az Ügyfélkapura - erről itt találtok részletesebb tájékoztatót. Fontos: idén nincs külön határideje a hitelesítésnek, azt is meg kell tenni február 15-ig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
