Érettségi tételek, vizsgakövetelmények és mintafeladatok: itt van minden, ami felkészüléshez kell

Idén érettségiztek, már leadtátok a jelentkezéseteket a vizsgára és a jövőbeli egyetemeteket is kiválasztottátok? Akkor már csak a tanulás van hátra - most elhoztunk mindent, amit már most tudunk a májusi vizsgákról.

  • Eduline

Ne feledjétek, ha még nem tettétek, 2023. február 15-ig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra. Részleteket itt találtok.

Emelt szinten érettségiztek majd valamilyen tárgyból? Az idei tételcímeket és témaköröket már megnézhetitek - itt a teljes lista.

Kíváncsiak vagytok, pontosan hogy néz majd ki a feladatlap? A korábbi évek feladatsorait közép- és mellet szinten is itt tudjátok megnézni.

Arra vagytok kíváncsiak, hogy milyen pontozási szabályok lesznek majd élesben és mennyi időtök lesz a vizsgára? Ezen az oldalon találtok meg minden fontos infót, az adott vizsgatárgynál a vizsga leírása oszlopban található dokumentumra kell kattintani (de előbb ki kell választani, melyik vizsgakövetelmény vonatkozik rátok: a 2012-es vagy a 2020-as).

Mikor lesznek a vizsgák?

2023-ban a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 5-től június 30-ig tart. Az írásbeli vizsgákat május 5. és 26. között rendezik meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 7. és 14., a középszintű szóbelik június 19. és 30. között lesznek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.