Érettségi tételek, vizsgakövetelmények és mintafeladatok: itt van minden, ami felkészüléshez kell

Idén érettségiztek, már leadtátok a jelentkezéseteket a vizsgára és a jövőbeli egyetemeteket is kiválasztottátok? Akkor már csak a tanulás van hátra - most elhoztunk mindent, amit már most tudunk a májusi vizsgákról.

  • Eduline

Ne feledjétek, ha még nem tettétek, 2023. február 15-ig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra. Részleteket itt találtok.

Emelt szinten érettségiztek majd valamilyen tárgyból? Az idei tételcímeket és témaköröket már megnézhetitek - itt a teljes lista.

Kíváncsiak vagytok, pontosan hogy néz majd ki a feladatlap? A korábbi évek feladatsorait közép- és mellet szinten is itt tudjátok megnézni.

Arra vagytok kíváncsiak, hogy milyen pontozási szabályok lesznek majd élesben és mennyi időtök lesz a vizsgára? Ezen az oldalon találtok meg minden fontos infót, az adott vizsgatárgynál a vizsga leírása oszlopban található dokumentumra kell kattintani (de előbb ki kell választani, melyik vizsgakövetelmény vonatkozik rátok: a 2012-es vagy a 2020-as).

Mikor lesznek a vizsgák?

2023-ban a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 5-től június 30-ig tart. Az írásbeli vizsgákat május 5. és 26. között rendezik meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 7. és 14., a középszintű szóbelik június 19. és 30. között lesznek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.