Még egy hétig, 2023. február 15-ig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra - írja az Oktatási Hivatal.
Az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek. A tavaszi vizsgaidőszakban - amely május 5-től június 30-ig tart - a középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek érettségi vizsgákat. Az írásbeli vizsgákat május 5. és 26. között rendezik meg.
Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 7. és 14., a középszintű szóbelik június 19. és 30. között lesznek. Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire külön kell jelentkezni, egyik jelentkezés sem váltja ki vagy helyettesíti a másikat. A felsőoktatási intézményekbe a felvi.hu honlapon elérhető E-felvételiben lehet jelentkezni, ugyancsak február 15-ig. Az érettségi vizsgákra való jelentkezés legfontosabb információi és a kormányhivatalok elérhetőségei megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
