A napokban jelent meg a felvételi tájékoztató kiegészítése, amiben többek között egyes egyetemek új képzéseit és azok felvételi követelményeit is megtalálhatjátok. Itt az összes fontos infó.
Számús új alap, osztatlan, mester-és felsőoktatási szakképzés is bekerült a 2023 szeptemberétől induló képzések közé. Többek között mozgókép [filmírás] alapszakot indít a Budapesti Metropolitan Egyetem, angol és horvát nyelv és kultúra osztatlan tanári szakpárt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint sport mentáltréner és sportteljesítmény-elemző mesterképzéseket a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem.
Az összes új szakot ebben a dokumentumban találjátok.
Az új képzések mellett számos extra információt is találtok benne új és törölt specializációkról is. Az Óbudai Egyetemen törlik például a gépészmérnökök fegyver- és lőszertechnikai specializációját, lesz azonban kiber-orvosi rendszerek képzés a mérnökinformatikusoknak, a gazdálkodási-és menedzsment alaszakosok pedig digitális menedzsernek is tanulhatnak.
Ha mesterképzésre jelentkeztek, a 14-16. oldalon az írásbeli és szóbeli felvételik díjairól és azok időpntjáról is találtok információt, ezekről viszont érdemes inkább az egyetemek honlapjairól tájékozódnotok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
