Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A napokban jelent meg a felvételi tájékoztató kiegészítése, amiben többek között egyes egyetemek új képzéseit és azok felvételi követelményeit is megtalálhatjátok. Itt az összes fontos infó.
Számús új alap, osztatlan, mester-és felsőoktatási szakképzés is bekerült a 2023 szeptemberétől induló képzések közé. Többek között mozgókép [filmírás] alapszakot indít a Budapesti Metropolitan Egyetem, angol és horvát nyelv és kultúra osztatlan tanári szakpárt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint sport mentáltréner és sportteljesítmény-elemző mesterképzéseket a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem.
Az összes új szakot ebben a dokumentumban találjátok.
Az új képzések mellett számos extra információt is találtok benne új és törölt specializációkról is. Az Óbudai Egyetemen törlik például a gépészmérnökök fegyver- és lőszertechnikai specializációját, lesz azonban kiber-orvosi rendszerek képzés a mérnökinformatikusoknak, a gazdálkodási-és menedzsment alaszakosok pedig digitális menedzsernek is tanulhatnak.
Ha mesterképzésre jelentkeztek, a 14-16. oldalon az írásbeli és szóbeli felvételik díjairól és azok időpntjáról is találtok információt, ezekről viszont érdemes inkább az egyetemek honlapjairól tájékozódnotok.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).