Jó hír a felvételizőknek: idén is van duplázás, nem buktátok az egyetemet, ha nem jók a középiskolai jegyeitek

Nem túl fényesek az év végi eredményeitek, de olyan szakot választanátok, ahol magas a ponthatár? Még nem késő rágyúrni és feltornázni a felvételin szerezhető pontjaitokat.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin kétféle módon lehet pontokat számolni. Az egyik lehetőség a tanulmányi pontok (200), az érettségi pontok (200) és a többletpontok (100) összeadása: ekkor a középiskolaio eredményeitek és az érettségi eredményei is számítanak. A másik képlet: csak az adott szakon kötelező vagy választható két tárgy érettségi vizsgájának eredményeit veszik figyelembe, és azokat kétszerezik meg (maximum 400 pont).

Az E-felvételi rendszere automatikusan a kedvezőbb lehetőséggel számol. Bármelyik képletet is használják, az így megkapott pontszámhoz adják hozzá a pluszpontokat.

Ha tehát tudjátok, hogy az év végi eredményeitek nem túl jók, viszont olyan szakot jelölnétek meg, amin jellemzően magasak a ponthatárok, még nem késő ráfeküdni a vizsgatárgyakra, hogy az érettségin magasabb százalékot és így erősebb eredményeket érjetek el, hiszen - bár az idei felvételire már más szabályok vonatkoznak, többek között megszűnik a minimumponthatár, nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi - a "duplázás" továbbra is lehetséges.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.