Bár még viszonylag messze van a 2023-as érettségi szezon, a felvételizők közül sokan már most elkezdték a felkészülést. Azért, hogy segítsünk, elhoztunk mindent, amit már most tudunk a tavaszi érettségikről.
Mikor lesznek?
A tavaszi érettségik írásbelijei május 5-től (aznap nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgák lesznek) 26-ig tartanak. A magyar nyelv és irodalom írásbeli - azaz az első kötelező tárgy - május 8-án 9 órakor lesz. Az emelt szintű szóbeliket 2023. június 7–14. között, az középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2023. június 19–30. tartják majd.
A pontos dátumokat itt nézhetitek meg.
Milyenek lesznek a vizsgák?
Több tantárgy írásbeli vizsgája alakul át 2024-től, azonban a 2023-as vizsgaidőszakban, a végzősök esetében még maradnak a jól megszokott feladatlapok. Ezeket itt nézhetitek meg.
Hol lehet készülni?
A 2022-es érettségi anyagait itt, a 2021-es érettségi anyagait itt nézhetitek meg, a 2020-as május-júniusi vizsgaidőszak középszintű anyagait itt, az emelt szintű anyagait itt, az őszi érettségi középszintű feladatsorait itt, az emelt szintűeket pedig itt nézhetitek meg. A 2019-es tavaszi, közép feladatokat innen, az emelteseket pedig innen tölthetitek le.
A 2018-as október-novemberi középszintű feladatokat itt, az emelt szintűeket itt, szintén ezen év tavaszi közép feladatait itt, az emeltet pedig itt találjátok. Ha már az összes említett feladatsort megoldottátok, de még mindig szeretnétek gyakorolni, akkor az ezeknél is régebbi feladatsorok között itt tudtok böngészni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
