A 20. helyet szerezte meg a The Telegraph brit napilap nemzetközi iskolákról készített listáján a budapesti Milestone Intézet, míg a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a 17. helyen végzett.
A The Telegraph 2020 óta készíti el az oxfordi és a cambridge-i egyetemre bekerült hallgatók száma alapján a brit és a nemzetközi iskolák rangsorát.
Az oxfordi és a cambridge-i egyetemre bejutás érzékelhetően nehezebb az utóbbi években, ennek számos oka van. Ezek közül a legfontosabb a Brexit után bevezetett „besorolási rendszer”, amely az eddigi gyakorlattal ellentétben az Európából érkező diákokat egy kategóriába teszi a világ összes többi országából jelentkező diákkal – írja közleményében a Milestone Intézet. Emellett régóta küzdenek az elitegyetemek a túljelentkezéssel, valamint a belső nyomással, hogy minél sokszínűbb, különböző háttérrel rendelkező hallgatókat vegyenek fel.
A Milestone Intézet 2010-es indulása óta több mint 170 diákjuk került be a brit elitegyetemekre. 2018-ban kimagasló eredmény született, összesen 27 diák kapott felvételi ajánlatot, amely a régióban is a legmagasabb szám volt.
A legfrissebb Telegraph-kutatás a 2021/22-es felvételi adatokat összegzi. A nemzetközi intézmények közül a Milestone Intézet a 20. helyen áll, míg a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium a 17. helyet szerezte meg.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
