Itt a döntés: lazított a Semmelweis Egyetem az egyik legnépszerűbb szak felvételi követelményein

Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem – az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerész szakon maradnak a jelenlegi feltételek, a népszerű ápolás és betegellátás képzésen azonban nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi.

  • Szabó Fruzsina

A Semmelweis Egyetem listájából kiderül, hogy az általános orvosi képzésen 2023-ban maradnak a jelenlegi szabályok, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségit kell tenniük a felvételizőknek: egyet biológiából, egyet pedig kémiából vagy fizikából. Ugyanez a helyzet a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakon, minden diáktól két emelt szintű érettségit kérnek.

Változtattak ugyanakkor a népszerű ápolás és betegellátás szak felvételi szabályain: azoknak a jelentkezőknek, akik ezen az alapképzésen szeretnének továbbtanulni, nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ugyanez érvényes a konduktor, a digitális fogászati tervezés, valamint az egészségügyi szervező szakra. A teljes dokumentumot itt nézhetitek meg.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány alapjaiban szabta át a felsőoktatási felvételi rendszerét. 2024-től maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a hozzájuk jelentkezőktől, mire adnak pluszpontokat, és meghatároznak-e minimumponthatárt.

2023-tól még csak a minimumponthatárok és az emelt szintű érettségire vonatkozó szabályok változnak – a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy már jövőre sem kérnek emelt szintű érettségit a felvételizőktől.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.