Fontos határidő közeleg: szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségikre

Hétfőig lehet jelentkezni az október-novemberi érettségi vizsgákra. Az érettségizők rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgát tehetnek - közölte az Oktatási Hivatal (OH).

  • Eduline/MTI

Az őszi vizsgaidőszakban érettségi vizsgákat a kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek, amelyek listája megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján - írták, de ide kattintva is eléritek.

Itt találjátok a 2022-es őszi érettségi jelentkezési lapját

Idén az őszi érettségi vizsgaidőszak október 14-től november 25-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 14-27. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 10. és 14., a középszintű szóbeli vizsgák november 21. és 25. között lesznek.

 

Ha kíváncsiak vagytok a teljes menetrendre vagy arra, hogy mennyit és kinek kell fizetnie a vizsgákért, kattintsatok ide.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.