Nyilvánosságra hozták a 2022-es pótfelvételi ponthatárait, itt nézhetitek meg, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb alapszakokra.
Az idei pótfelvételire augusztus 5-ig lehetett jelentkezni. Azok adhatták be a felvételi lapjukat, akik idén egy szakra sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek a 2022-es felsőoktatási felvételire.
A pótfelvételin már csak egy intézmény egy képzését lehetett megjelölni. A kínálat jóval kisebb volt, mint az általános felvételin, az intézmények ugyanis a megmaradt férőhelyeiket hirdették meg, viszont bőven lehetett találni állami ösztöndíjas szakokat is. Ilyen képzéseket 35 egyetem és főiskola hirdetett, míg önköltséges szakokat 47 intézmény.
A tíz legnépszerűbb alapszak és néhány ponthatár:
gazdálkodási és menedzsment (költségtérítéses)
kereskedelem és marketing (költségtérítéses)
pszichológia (költségtérítéses)
mérnökinformatikus (állami)
ápolás és betegellátás (állami)
nemzetközi gazdálkodás (költségtérítéses)
pénzügy és számvitel (költségtérítéses)
kommunikáció- és médiatudomány (költségtérítéses)
programtervező informatikus (állami)
gazdaságinformatikus (állami)
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
