Megvan, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb alapszakokra a pótfelvételin

Nyilvánosságra hozták a 2022-es pótfelvételi ponthatárait, itt nézhetitek meg, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb alapszakokra.

  • Eduline

Az idei pótfelvételire augusztus 5-ig lehetett jelentkezni. Azok adhatták be a felvételi lapjukat, akik idén egy szakra sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek a 2022-es felsőoktatási felvételire.

A pótfelvételin már csak egy intézmény egy képzését lehetett megjelölni. A kínálat jóval kisebb volt, mint az általános felvételin, az intézmények ugyanis a megmaradt férőhelyeiket hirdették meg, viszont bőven lehetett találni állami ösztöndíjas szakokat is. Ilyen képzéseket 35 egyetem és főiskola hirdetett, míg önköltséges szakokat 47 intézmény.

A tíz legnépszerűbb alapszak és néhány ponthatár:

gazdálkodási és menedzsment (költségtérítéses)

  • BGE: 338
  • DUE: 370
  • NYE: 356

kereskedelem és marketing (költségtérítéses)

  • BGE: 286
  • DE: 388
  • OE: 370

pszichológia (költségtérítéses)

  • KRE: 441 (magyar nyelven)
  • PTE: 432 (angol nyelven)

mérnökinformatikus (állami)

  • DE: 341
  • DUE:289
  • ME: 312

ápolás és betegellátás (állami)

  • SE: 296 (szülésznő)
  • DE: 358 (ápoló - Nyíregyháza)
  • SZTE: 324 (ápoló)

nemzetközi gazdálkodás (költségtérítéses)

  • BGE: 300
  • ELTE: 364
  • PE: 386

pénzügy és számvitel (költségtérítéses)

  • BGE: 380
  • SOE: 430
  • PTE: 355

kommunikáció- és médiatudomány (költségtérítéses)

  • ELTE: 452
  • DE: 318
  • PE: 338

programtervező informatikus (állami)

  • ELTE (Szombathely): 365
  • EKKE: 339
  • DE: 382

gazdaságinformatikus (állami)

  • EKKE: 320
  • DE: 320
  • DUE: 307
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.