Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: itt nézhetitek meg a végleges számokat

Ma véget ért a 2022-es pótfelvételi is, megvannak a ponthatárok - bárki megnézheti, bekerült-e a megjelölt egyetemre.

  • Eduline

Mától nyilvánosak a pótfelvételi ponthatárai - ha megadtátok a mobilszámotokat, valószínűleg már meg is kaptátok az eredményeteket tartalmazó sms-t, ezen kívül pedig a Felvi-profilotokban is megnézhetitek az eredményeket.

A 2022-es pótfelvételi ponthatárait itt találjátok.

Van, aminél nem lehet alacsonyabb a szám

A pótfelvételi ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak a jogszabályi minimumponthatárnál, amely az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon 50 pont. Fontos szabály az is, hogy ha egy adott szakot (ugyanabban a költségtérítési formában, ugyanabban a munkarendben, oktatási helyszínen, intézményben) a 2022-es általános felvételin is meghirdettek, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározott limitnél. A július 21-én kihirdetett ponthatárokat itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.