Őszi érettségi: hol vizsgázhattok idén októberben, és hogyan jelentkezhettek?

Elindult a 2022-es őszi érettségi jelentkezési időszaka, az Oktatási Hivatal (OH) már közzé is tette az írásbeliket és a szóbeliket megszervező középiskolák listáját. Az őszi vizsgaidőszak október 14-én kezdődik, a szóbeliket pedig november 10-e és 14-e, valamint november 21-e és 25-e között tartják majd.

  • Eduline

A 2022-es őszi érettségire szeptember 5-ig lehet jelentkezni, az Oktatási Hivatal keddi tájékoztatása szerint ehhez a jelentkezési lapot a vizsgát megszervező középiskolákban lehet beszerezni, a hivatal nem fogad jelentkezéseket.

Ebben az időszakban nem minden középiskola szervez írásbeliket és szóbeliket, azoknak az intézményeknek a listáját, ahol őszi érettségit lehet tenni egy vagy több tantárgyból, itt találjátok.

Hogyan jelentkezhetnek azok, akiknek már van érettségi bizonyítványuk?

Az őszi érettségire azok a vizsgázók is jelentkezhetnek, akik például az egyetemi-főiskolai felvételi miatt futnának neki még egyszer egy vagy több tárgyból az érettséginek.

Ilyenkor azonban már fizetni kell az érettségiért: a középszintű vizsga idén 30 ezer, az emelt szintű pedig 50 ezer forintba kerül.

Hogy mikor ingyenes az érettségi, arról itt olvashattok:

Mikor kezdődik az őszi érettségi?

Az első írásbeliket október 14-én tartják, az írásbelik időszaka egészen október 27-ig tart majd. Az emelt szintű szóbelik november 10-e és 14-e, a középszintűek pedig november 21-e és 25-e között lesznek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.