Ma éjfélig tudtok jelentkezni és hitelesíteni a jelentkezéseteket az e-felvételi rendszerben - összegyűjtöttünk minden hasznos infót, amit érdemes tudnotok a pótfelvételiről.
Ma véget ér a pótfelvételi eljárás és hamarosan kiderül, hogy kik kezdik el az egyetemet szeptemberben. Az E-felvételi űrlapok kitöltésére 2022. augusztus 5-én éjfélig van lehetőségetek. Ne felejtsétek el csatolni a szükséges dokumentumokat a jelentkezéskor, mert ennél az eljárásnál már nincs hiánypótlási időszak.
Kik jelentkezhetnek?
Fontos szabály, hogy csak azok adhatják be a jelentkezésüket, akiket sehova nem vettek fel az általános felvételin, vagy idén egyáltalán nem is jelentkeztek. A pótfelvételin már csak egy képzés jelölhető meg, de természetesen a két képzési forma (fizetős vagy államis) most is egynek számít.
Idén 35 egyetemen, főiskolán lehet államilag támogatott képzésre jelentkezni: az agrár, a hitéleti, az informatikai, a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a pedagógusképzési és a természettudományi képzési területek szakjaira, összesen 43 intézmény pedig önköltséges formában hirdetett meg szakokat. A pótfelvételi eljárásban meghirdetett szakokról itt írtunk részletesen:
A ponthatárok várhatóan augusztus 24-én derülnek ki, de azt már most is tudni, hogy nem lehetnek alacsonyabbak az általános eljárásban meghatározottnál (vagyis a július 21-én kihirdetettnél). Ha pedig csak a pótfelvételi során hirdették meg az adott szakot, akkor nem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50 pont).
A felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg 2022. szeptember első napjaiban – írja a Felvi.hu.
Szerencsére azonban a tanévkezdést nem befolyásolja, hogy augusztusban vagy júliusban vettek-e fel bennetek, a beiratkozásra mindenkinek ugyanakkor lesz lehetősége. A gólyatáborba viszont nem vehet részt minden pótfelvételiző, mert a legtöbb egyetemen már augusztus közepén megkezdődnek a táborok, azoknak, akik most jelentkeznek viszont csak augusztus végén derülnek ki az eredmények.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
