Idén szeptemberben több mint 1900 elsőéves kezdhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A hadtudományi kar szakjait 37 százalékkal többen jelölték meg első helyen, mint tavaly.
Az NKE-re 2021-ben 24 százalékkal többen jelentkeztek az NKE-re, mint az azt megelőző évben (a jelentkezők száma abban az évben 11 százalékkal emelkedett). Idén további 2 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, több szakon bőven 400 pont feletti teljesítményre volt szükség a bejutáshoz.
Idén a legtöbben, 807-en az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar képzéseire jutottak be, közülük a legtöbben a közigazgatás-szervező alapképzésre jelentkeztek. Az államilag támogatott nappali képzések közül a nemzetközi igazgatási alapszakra volt a legnehezebb bejutni: ott 443 pont kellett. Az államilag támogatott államtudományi nappali osztatlan szakhoz 385 pontra volt szükség.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nappali képzéseire idén kiemelkedően sokan adták be jelentkezésüket: a múlt évhez képest 37 százalékkal nőtt az elsőhelyes jelentkezések száma. A legtöbben a katonai vezető képzésre jelentkeztek, a legmagasabb pontszámra azonban az államilag támogatott nappali nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon volt szükség, ahol 423 pontnál húzták meg a ponthatárt, de népszerű volt például a katonai logisztika szak is.
A Rendészettudományi Karra 645 felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapképzések közül idén is a bűnügyi szak bűnüldözési szakirányára kellett a legmagasabb pontszám: a jelentkezőknek legalább 434 pont kellett a bejutáshoz. A Rendészettudományi Karon több levelező képzésén is 400 pont feletti eredményre volt szükség: a bűnügyi igazgatási alapszak bűnügyi nyomozó szakirányon 434, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon 416, informatikai nyomozó szakirányon pedig 410 pont volt szükséges. A rendészeti igazgatási levelező alapszak szakirányaihoz is bőven 400 pont felett kellett teljesíteni. A katasztrófavédelmi nappali alapképzések közül a katasztrófavédelmi műveleti szakiránynál volt szükség a legmagasabb pontszámra. A Víztudományi Karon a nappali képzések közül a környezetmérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám.
Az NKE több szakon is hirdet pótfelvételit, amelyről később ad tájékoztatást az intézmény - olvasható a közleményben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
