Csütörtök este kiderült, hogy kit melyik egyetemre, főiskolára vettek fel. De mi a teendő akkor, ha esetleg sikertelen lesz a felvételi? Mutatjuk mit kell tudni a pótfelvételiről.
Tavaly a felvételi ponthatárok kihirdetése után nagyjából egy héttel már el is indult a pótfelvételire a jelentkezés. Valószínűleg idén is így lesz, és a következő napokban meghirdetik a szakokat, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni. A ponthatárhirdetés augusztus 20-a után várható, de a részletek természetesen majd csak a rendes felvételi eljárás után derülnek ki.
A pótfelvételin többnyire önköltséges képzéseket szoktak meghirdetni az egyetemek és főiskolák, de azért bőven akad kivétel, több felsőoktatási intézmény államilag támogatott szakokat is hirdet majd. A pótfelvételire egyébként csak akkor jelentkezhettek, ha az idei felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek vagy egyetlen szakra sem vettek fel.
Fontos szabály szokott lenni, hogy csak egyetlen képzésre lehet jelentkezni, illetve az is alapfeltétel, hogy a meghirdetett szakoknál a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételis ponthatárnál, ha a szakot korábban már az általános eljárásban is meghirdették.
A 2022-es felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
