Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A pluszpontok közé sok esetben a korábban megszerzett OKJ-s bizonyítványok is beszámíthatnak, de mikor, és mennyit érnek? Mutatjuk a szabályokat.
Az idei felvételin - ahogy eddig is - összesen 100 többletpontot gyűjthettek, ebből 32 pontot kaphattok akkor, ha OKJ-bizonyítvánnyal, szakgimnáziumi képesítő bizonyítvánnyal vagy a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek.
Milyen szakokon jár többletpont a szakképesítésért?
Többletpont az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjai, a bölcsészettudományi képzési terület bizonyos szakjai, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi képzési terület bizonyos alapképzései, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok és a szakoktató alapszak), a sporttudomány (kivéve edző alapképzés), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területekhez tartozó alap- és osztatlan képzéseken jár. A részleteket ebben a táblázatban nézhetitek meg:
Fontos: a szakképesítésért többletpont csak akkor jár, ha a szakmai vizsga alapján érettségi pontot nem számítottak (idén - bizonyos esetekben - már erre is van lehetőség, a részleteket itt találjátok).
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.