Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Akkor sem kell megijedni, ha most 0 pontot láttok a felvételi összpontszámotoknál, a háttérben még megy a számolgatás. Mutatjuk, miből állnak össze a pontjaitok.
Elsőként fontos megjegyezni, hogy a felvételi összpontszámok a feldolgozottság függvényében alakulnak – hívja fel a Felvi, tehát ha egy újonnan feldolgozott bizonyítvány, igazolás hatással van az összpontszámotokra, a változás csak a dokumentum feldolgozását követő napon jelenik meg a pontszámban.
Miből állnak a pontszámok?
Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.
A pontszámítás alapját
De ne feledjétek, alapképzésre, illetve osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, aki eléri a 280 pontos jogszabályi minimumpontszámot, és persze eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében megállapítandó felvételi ponthatárt.
Az érettségik után az egyik legfontosabb kérdés: mikor derül ki, hogy melyik egyetemen tanulhattok szeptembertől? Itt a válasz.
A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.