Totál káosz volt a felvételi? Idén is lesz pótfelvételi, ha nem sikerült elsőre

Már nem kell sokat várni a felvételi ponthatárokra, július 21-én mindenki megtudja, bekerült-e a kiválasztott egyetemre. De mit csinálhatnak azok, akiknek sikertelen lesz a felvételi? Mutatjuk, mire számíthattok a pótfelvételiben.

  • Eduline

Tavaly július 22-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható.

Milyen szakokra lehet jelentkezni?

A pótfelvételin általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg (a hiányszakmáknál lehet állami helyeket is találni), amelyekre csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be.

Bár a részletek természetesen csak a rendes felvételi eljárás után hozzák majd nyilvánosságra, de fontos szabály szokott lenni az is, hogy csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formája egy jelentkezési helynek számít). Illetve az is általános kitétel, hogy pótfelvételiben meghirdetett szakoknál a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételiben meghatározott ponthatárnál, amennyiben a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.