Egyre több érettségiző fejezi be a vizsgákat, de a szóbeliken előkerült a kérdés: ha nem kell póttételt húzni, akkor az azt jelenti, hogy megvan a szóbeli, nincs bukta? Válaszolunk.
Sziasztok! Ugye hogyha nem húzattak póttételt, akkor nincs gáz, és megvan?
- kérdezi egyre több érettségiző Facebookon. A válasz a következő: ha a szóbelin a kihúzott tétel anyagából semmit (de tényleg egy szót sem) tudtok elmondani, azaz nem éritek el a szóbelire kapható maximális pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek - írja az Oktatási Hivatal.
Ilyenkor a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell számolni úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni. Tehát ha póttételt húztok, biztosan nem kaphattok maxpontot. Ha nem éritek el a minimum 12 százalékot, de nem akartok póttételt húzni, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Nagyon fontos, hogy ha a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt értek el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem buktok meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni a ketteshez szükséges 25 százalékos eredményt. Viszont, ha nem kellett póttételt húznotok, akkor nagy eséllyel megvan a szóbeli is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
