Ha nem húztatok póttételt az érettségin, akkor megvan a kettes?

Egyre több érettségiző fejezi be a vizsgákat, de a szóbeliken előkerült a kérdés: ha nem kell póttételt húzni, akkor az azt jelenti, hogy megvan a szóbeli, nincs bukta? Válaszolunk.

  • Eduline

Sziasztok! Ugye hogyha nem húzattak póttételt, akkor nincs gáz, és megvan?

- kérdezi egyre több érettségiző Facebookon. A válasz a következő: ha a szóbelin a kihúzott tétel anyagából semmit (de tényleg egy szót sem) tudtok elmondani, azaz nem éritek el a szóbelire kapható maximális pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek - írja az Oktatási Hivatal.

Ilyenkor a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell számolni úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni. Tehát ha póttételt húztok, biztosan nem kaphattok maxpontot. Ha nem éritek el a minimum 12 százalékot, de nem akartok póttételt húzni, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Nagyon fontos, hogy ha a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt értek el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem buktok meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni a ketteshez szükséges 25 százalékos eredményt. Viszont, ha nem kellett póttételt húznotok, akkor nagy eséllyel megvan a szóbeli is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.