Fontos infó felvételizőknek: az előzetes ponthatárok még az utolsó pillanatban is változhatnak

A legtöbb felvételiző az írásbeli eredményei után nekiállt a matekozásnak: vajon meglesz-e a kiválasztott egyetemi szak? A kérdés azonban nem mindig egyszerű, mutatjuk, mivel kell számolnotok, ha olyan képzésre jelentkeztetek, ahol van előzetes ponthatár.

  • Csik Veronika

Idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. Fontos, hogy az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.

A teljes előzetes ponthatáros listát itt nézhetitek meg.

Az előzetes viszont nem egyenlő a véglegessel

Azoknak, akik már most elszomorodtak, hogy nem lesz elég pontjuk a felvételihez, van egy jó hírünk: az előző években is előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

Volt olyan év, hogy a pontszám csökkent, vagy nem változott, persze az is sokszor előfordul, hogy 20-30 pontos emelkedés volt az előzetes és a végleges számok között. Hogy legyen egy kis viszonyítási alapotok, az előző évek ponthatárait itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.