Szóbeli érettségi: mi történik, ha nem mentek el a vizsgára?

Elindultak a szóbeli érettségik, hamarosan véget ér az idei vizsgaidőszak. Mutatjuk, mit kell tudnotok a 2022-es szóbelikről.

  • Eduline

Mikor lesznek a szóbelik?

Az érettségi június 1. és 9. között az emelt szintű, majd június 13. és 24. között a középszintű szóbelikkel folytatódik.

Mi történik, ha nem jelentek meg a szóbeli vizsgán?

Ha fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelentek meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel elmentek, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezitek be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik napján megismételhetitek, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehettek.

Ha felróható okból maradtok távol, vagy engedély nélkül távoztok, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezitek be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tettetek szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehettek.

Arról, hogy milyen lesz a szóbeli idén az egyes tárgyakból, itt írtunk le minden szabályt külön-külön.

Ki szóbelizhet? Milyenek lesznek a témakörök és hogy néz majd ki a tétel, amit kihúztok? Itt nézhetitek meg a válaszokat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.