A győri Audi-gyárról és a világ éves GDP-jéről is van feladat az idei földrajzérettségin

A világ éves GDP-jének növekedési üteméről, az urbanizációról, Japán importtermékeiről, a Föld népességszámának változásáról, sőt a győri Audi-gyárról is kaptak feladatot a diákok a középszintű földrajzérettségin.

  • Eduline

A magyarországi Audi-gyárról a vizsgázóknak egy féloldalas szöveget kell elolvasniuk, majd az alapján válaszolniuk különböző kérdésekre a gazdasági mutatókról, a város kiválasztásának szempontjairól.

A feladatsorban más gazdaságföldrajzi témák is szerepelnek, a diákoknak például foglalkozniuk kell Japán importjával, exportjával, a világ éves GDP-jével és Franciaország, valamint az Egyesült Királyság gazdaságával is.

Kaptak kérdést a Föld népességszámáról, de klasszikus természetföldrajzi feladatokat is meg kell oldaniuk, például földtörténeti eseményekről vagy időjárási frontokról.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint középszinten 6456-an, emelt szinten 1144-en érettségiznek földrajzból. A középszintű írásbeli kétórás, a diákoknak az első 20 percben egy topográfiai feladatsort kell megoldaniuk, idén többek között Ausztrália, skandináv országok és Magyarország délnyugati részének városait, hegységeit kell felismerniük.

A második feladatsor megoldására 100 percet kapnak, a kérdések 45 százaléka földrajzi-környezeti, 15 százaléka topográfiai, 40 százaléka gyakorlati jellegű.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.