Több mint 3800-an jelentkeztek idén kommunikáció- és médiatudomány alapszakra, közülük 1721-en első helyen jelölték meg ezt a BA-képzést, 3118-an pedig állami ösztöndíjas helyet próbálnak szerezni. Ebben az évben is az ELTE kommunikációs alapképzése a legnépszerűbb, az államilag támogatott szakra több mint 840-en szeretnének bejutni.
A 2022-es felvételin a kommunikáció- és médiatudomány a nyolcadik legnépszerűbb alapszak, idén jóval több jelentkezőt vonzott, mint az előző években – 2021-ben 3684-en, 2020-ban 3107-en, 2019-ben 2812-en, 2018-ban pedig 2550-en felvételiztek erre a BA-képzésre.
Ezen a szakon idén is előzetes, központi ponthatárt húztak: aki 400 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.
Az ELTE kommunikáció képzése a legnépszerűbb
Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kommunikáció- és médiatudomány alapképzése a legnépszerűbb, az állami ösztöndíjas formára 841-en jelentkeztek (közülük 261-en első helyen jelölték meg), míg az önköltséges alapszakra 254-en adták be a jelentkezésüket.
A második legtöbb jelentkezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kommunikáció képzésére érkezett, állami ösztöndíjasként 455-en, önköltségesként 239-en szeretnének ott továbbtanulni. Az egyetem egyébként levelezős formában is indítja a szakot, oda 100-an felvételiznek (önköltségesre 68-an).
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) államis képzésére is több mint négyszázan felvételiznek idén, egészen pontosan 436-an adták be a jelentkezésüket, közülük 85-en első helyen. Az önköltséges verzió is népszerű, 247 a jelentkezők száma.
A Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű képzést is indít, előbbire 182-en jelentkeztek (az önköltségesre 107-en), utóbbira 395-en (önköltségesre 207-en).
A Szegedi Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzését 355-en választották, az önköltségest pedig 182-en. A Debreceni Egyetem szakjának államilag támogatott formáját 258-an, az önköltségest 69-en jelölték meg. A Pécsi Tudományegyetem angol és magyar nyelvű szakot is kínál, a magyart 223-an (az önköltséges verziót 93-an), az angolt 41-en (az önköltséges verziót 22-en) választották. A levelező képzés állami formájára 33-an, a fizetősre 19-en jelentkeztek.
A Károli Gáspár Református Egyetemen az államilag támogatott kommunikáció szakra 257-en, az önköltségesre pedig 167-en felvételiznek idén.
És még néhány jelentkezési adat:
jelentkeztek.
A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
