A középszintű történelemérettségi második rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.
A rövid feladatok megoldásait - azaz 1-12. feladatig válaszait - itt nézhetitek meg.
A 13-es feladatot, azaz az athéni demokráciáról szóló esszét itt nézhetitek meg.
Ha nálatok a tatárjárás volt a befutó téma, akkor a 15. feladatért kattintsatok ide.
A Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról írtatok? Akkor itt nézhetitek meg az utolsó feladat megoldási javaslatát.
14. feladat
A második ipari forradalom 1870-1914 (T1) között zajlott főleg Európában és Észak-Amerikában (T2). A második ipari forradalomban előtérbe kerültek új ipari ágazatok (K) pl. a vegyipar, az elektromos ipar, (E1) de az egyik legjelentősebb iparág, ami meghatározta más iparágak fejlődését, és ezért húzóágazatnak (K) tekinthető, a gépipar volt (E1). A gépiparon belül az autógyártás Otto (benzinüzemű motor), Benz (autó) és Diesel (gázolaj üzemű motor) találmányai révén elterjedté vált. Európában Németországban, Amerikában pedig az USA-ban az autógyártás vált meghatározó iparággá (E1). Utóbbi országban Detroit lett az autógyártás központja (F), ahol a Ford művekben az 1890-es évek végén bevezették a futószalag gyártást (F). Ezzel sikerült optimalizálni a munkások tevékenységét és hatalmas mennyiségű terméket (autó, T-Modell) sikerült gyártani rövid időn belül (E2). A Ford cég ezzel egy ideig piacvezető lett az autógyártásban (E2). Az autógyárak megnövekedett termelése következtében egyre nagyobb megrendelések érkeztek az acélipar, a vegyipar számára (E2). A második ipari forradalom (K) során az USA és Németország felzárkózott a hagyományos nagyhatalmak mellé (GB, FRA), sőt több ágazatban (acélipar, gépipar, kohászat, vegyipar) meg is előzte azokat.A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
