Milyen történelmi atlaszt vihettek be szerdán a töriérettségire? És melyik résznél érdemes elővenni?
Ide kattintva már megnézhetitek a töriérettségi összes feladatsorának nem hivatalos, szaktanár átal kidolgozott megoldását.
Melyik típusú atlaszt lehet használni?
Az Oktatási Hivatal azt írja, a töriérettségin kizárólag „az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz” használható.
A gyakorlatban ez a következő kiadványokat jelenti:
Melyik feladatrészhez lehet használni atlaszt?
Középszinten, az összes feladatrésznél, az írásbeli és a szóbeli vizsgán is fellapozhatjátok az atlaszt. Emelt szinten szigorúbbak a szabályok, ugyanis a szóbelin végig használhatjátok az atlaszt, az írásbelin viszont csak a II. résznél vehetitek elő. A szóbeli vizsgára az iskola biztosítja a segédeszközt, az írásbelire azonban nektek kell atlaszt vinnetek. Persze olyan példányt, amelyben nincs írás, rajz, semmi bejegyzés.
Az atlasz az adott események időbeli és térbeli elhelyezéséhez jelenthet nagy segítséget az esszéfeladatoknál, a tesztfeladatoknál viszont lehet, hogy csak időveszteség egy-egy évszám ellenőrzése. A 12 rövid feladatban a források nagyon egyértelműen meghatározzák, hogy pontosan mire kell válaszolni. Ilyenkor sokszor csak zavaró az atlasz, sőt középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek, általában egyet.
A sok lapozgatás viszont értékes időt vehet el a vizsgán, így érdemes még az írásbeli előtt átnézni, mi is van az atlaszban, a fontosabb témakörök oldalszámát esetleg memorizálni. Az atlaszok ugyanis továbbra is tartalmaznak évszámokat, csak más struktúrában, mint az előző kiadások.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
