Milyen történelmi atlaszt vihettek be szerdán a töriérettségire? És melyik résznél érdemes elővenni?
Ide kattintva már megnézhetitek a töriérettségi összes feladatsorának nem hivatalos, szaktanár átal kidolgozott megoldását.
Melyik típusú atlaszt lehet használni?
Az Oktatási Hivatal azt írja, a töriérettségin kizárólag „az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz” használható.
A gyakorlatban ez a következő kiadványokat jelenti:
Melyik feladatrészhez lehet használni atlaszt?
Középszinten, az összes feladatrésznél, az írásbeli és a szóbeli vizsgán is fellapozhatjátok az atlaszt. Emelt szinten szigorúbbak a szabályok, ugyanis a szóbelin végig használhatjátok az atlaszt, az írásbelin viszont csak a II. résznél vehetitek elő. A szóbeli vizsgára az iskola biztosítja a segédeszközt, az írásbelire azonban nektek kell atlaszt vinnetek. Persze olyan példányt, amelyben nincs írás, rajz, semmi bejegyzés.
Az atlasz az adott események időbeli és térbeli elhelyezéséhez jelenthet nagy segítséget az esszéfeladatoknál, a tesztfeladatoknál viszont lehet, hogy csak időveszteség egy-egy évszám ellenőrzése. A 12 rövid feladatban a források nagyon egyértelműen meghatározzák, hogy pontosan mire kell válaszolni. Ilyenkor sokszor csak zavaró az atlasz, sőt középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek, általában egyet.
A sok lapozgatás viszont értékes időt vehet el a vizsgán, így érdemes még az írásbeli előtt átnézni, mi is van az atlaszban, a fontosabb témakörök oldalszámát esetleg memorizálni. Az atlaszok ugyanis továbbra is tartalmaznak évszámokat, csak más struktúrában, mint az előző kiadások.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
