"Azok idén is meg tudták szerezni a kettest, akik átnézték az alapfogalmakat"

Gondot csak az jelenthetett, ha valakit megzavartak a feladatmeghatározások, de a diákok többsége nem volt szomorú a vizsga után - mondta az Eduline-nak a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének szekcióvezetője.

  • Eduline

Az a diák idén is meg tudta szerezni a ketteshez szükséges pontokat az első és a második részből, aki átnézte az alapfogalmakat, és a vizsgán ránézett a függvénytáblára. Bár az igaz, hogy láttunk már könnyebb első részt is, mint a 2022-es

- mondta az Eduline-nak Rubovszky Cecília, a Studium Generale (SG) matekszekciójának vezetője a matekérettségi első feladatlapjáról. Szerinte voltak olyan feladatok a teszten, amelyeknél elég volt egy "nagyon alapfokú tudás", akár "rajzolgatással" is meg lehetett oldani néhányat, például a második feladatot.

Már elérhető a tegnapi matekérettségi hivatalos megoldókulcsa, a középszintű válaszokat itt, az emelt szintű javítókulcsot pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Hozzátette: idén több olyan feladat is volt, ahol a diákoknak több kérdésre is válaszolniuk kell, azaz nem a megoldás menetére lehet részpontokat kapni, hanem konkrét részkérdések vannak.

A középszintű írásbeli második részében 135 perc alatt kell megoldani öt feladatot, maximum 70 pontért. Az SG szekcióvezetője szerint a 13. feladat (amelynél egyenleteket kellett megoldani) kifejezetten barátságos volt. A választható példák közül szerinte a diákok a 16. feladatot hagyták ki, nem a számolás nehézsége miatt, hanem azért, mert bonyolult volt a feladat megfogalmazása. Azt is hozzáttette, idén sok definíciót kell ismerniük a vizsgázóknak(ha nem is fejből, de legalább el kell helyezni azokat egy-egy témakörben). Viszont idén nincs sok valószínűségszámítás, és ami akad, az is klasszikus típusfeladat.

Miből állt az érettségi?

A középszintű matekérettségi két feladatlapból áll. Az elsőben 10-12 feladat szerepelt, ezek megoldására 45 percet kaptak a diákok, maximum 30 pontot szerezhettek a jó válaszokkal.

Több pontot ér a matekérettségi második, hosszabb, összetett feladatokból álló része, azzal maximum 70 pontot gyűjthettek a vizsgázók.

Ez a feladatsor további két részből áll, de a feladatok megoldásának sorrendje itt már tetszőleges. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, ezek több részkérdésből állnak. A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választani, a javítók csak ezeket értékelik.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.