"A feladatsor összeállítói az online időszakokban tanultak helyett az utóbbi tanévre koncentráltak"

Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

„A rövid választ igénylő feladatsor az eddigi évekhez képest hasonló mértékben támaszkodott a tudáselemek előhívására, annak az egyensúlynak a megteremtésére láthattunk további lépést, miszerint az előhívott tudás alkalmazása is éppolyan fontos kompetencia, mint bármelyik másik, a forrásközpontú történelemtanításban fejlesztendő készségterület” – mondja Szabó Roland, a Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium vezetőtanára, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója.

Szerinte a feladattípusok elsősorban a képi illusztrációk értelmezését, valamint a történeti topográfiaértés kompetenciáit mérték a klasszikus, szöveges forrásokhoz kapcsolódó – leginkább szövegértési készséget mérő – feladatok mellett; ugyanakkor karikatúrák is megjelentek történeti forrásként.

Szabó Roland, a Szent István Gimnázium vezetőtanára. Az idei középszintű feladatsor kerülte a mai/jelenkori témákat

„A feladatsor hosszú választ igénylő része a magyar nyelv és irodalom írásbeli feladatsorhoz hasonlóan viszonylag kerülte a jelenkori/mai témákat, az esszék a korábbi időszakok témáira fókuszáltak. Ugyanakkor a tavalyi feladatsorból hiányolt, a középkori Magyar Királyság története a hosszú esszében kiemelt helyet kapott.  A közismert és várható nagy klasszikus témák, mint az Árpád-ház és az Anjou-időszak, vagy Hunyadi Mátyás belpolitikája viszonylag kiszámíthatóan előkerülő témák, csakúgy mint a Rákosi- és a Kádár-rendszer is. Ez utóbbi két téma közül mindkettő bekerült a feladatsorba: a Rákosi-korszak a rövid komplex, a Kádár-korszak a hosszú választ igénylő feladatok közé. Valószínűleg a feladatsor összeállítói az online időszakokban tanultak helyett az utóbbi, digitális oktatás nélküli egy tanévre koncentráltak, beemelve a hidegháborút is a tesztsorba” – magyarázza.

A szaktanár a rövid esszék forrásait nem tartja túl információgazdagnak. „Bár a periklészi demokrácia klasszikus témának mondható, ahol a forrásból a periklészi reform alapvetésére, vagyis a politikai részvétel anyagi támogatására kell következtetni, amellyel Periklész igyekezett kiszélesíteni és biztosítani a kleiszthenészi reformokon nyugvó részvételt a törvényhozásban” – mondja.

„A második ipari forradalom képi forrása az ipari autógyártás folyamatáról mutat egy pillanatképet; ezt a témát, tehát a második ipari forradalom autógyártásra vonatkozó leszűkítését ezzel a forrástípussal középszinten túl megfoghatatlannak tartom, szerencsésebb lett volna egy adatközlő táblázat forrásként történő közlése” – teszi hozzá.

Szabó Roland szerint a hosszú esszék ezzel szemben információkban gazdag forrásokat tartalmaznak, könnyen kifejthető, klasszikus témákhoz kapcsolódva. A tatárjárás folyamatának leírásában a történelmi atlaszon, mint meghatározó segítségen kívül a képi forrásból a tatárok harcmodorára, a szöveges forrásokból a kővárak jelentőségére, valamint a tatárjárás után jelentkező problémára, az ország elnéptelenedésére találhattak kiinduló információkat a vizsgázók - mondja.

„A Kádár-rendszer bemutatását kérő esszéfeladatnál a források jelenthetik a legnagyobb segítségét, ugyanis közvetítik azokat az alapvető jellemzőket, amelyek a Kádár-korszak 60-as és 70-es éveinek meghatározói. Ilyenek a téeszesítés és államosítás, a rendszer zárt gazdasági konjunktúrájának már a 60-as években jelentkező problémái, valamint a panelprogram folyamata” – magyarázza.