Megnéztük, hány pontot kaphattok, ha nem éritek el a minimum szószámot a műelemzésnél vagy az összehasonlító elemzésnél.
A feladat és a javítási útmutató is megszabja, hogy milyen hosszúságú szöveget kell írni, ha pedig eltértek az elvárt terjedelemtől, az pontveszteséggel jár - akkor is ez a helyzet, ha túl rövid, és akkor is, ha túl hosszú szöveget írtok. Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotás esetében 120-200 szavas szöveget kell írnotok, a műértelmezésnél vagy az összehasonlító elemzésnél pedig 400-800 szavas esszét várnak.
A javítási útmutató „kirívóan rövid terjedelmű kidolgozásnak” nevezi azt, ha valaki maximum 60 szót írt le – a korábbi évek útmutatói alapján ilyenkor az egész feladatra 0 pontot kell adni. A „rövid terjedelem” az érvelés és a gyakorlati szövegalkotásnál 60-120 szó, amely „értelemszerűen mindhárom fő értékelési szempont szerint arányosan csökkenő pontszámokkal értékelendő. A jelentősen hosszabb terjedelem esetén (300 szó fölött) a szerkezeti pontszám (mely középszinten maximum 3 pont lehet) csökkentendő” - áll a korábbi évek javítókulcsaiban.
A műelemzésnél 400-800 szavas szöveget várnak, az ennél alacsonyabb vagy jelentősen magasabb szószámú kidolgozásért szintén pontlevonás jár, a szövegszerkezetre adható maximum 5 pontból.
A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
