Azért, hogy könnyebb legyen a felkészülés az érettségire, az érettségi előtti napokban az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a tanulást, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk kilencedik részében azoknak hoztunk pár tanácsot, akik tartanak a matektól.
"Azoknak, akik tartanak a matektól és középszinten a minimumra mennek, nagyon fontos, hogy az első feladatrészben jól teljesítsenek és igyekezzenek minél több egyszerűen megszerezhető pontot bezsebelni" – mondja Rubovszky Cecília, a Studium Generále matekszekciójának vezetője.
A középszintű, írásbeli matekérettségin összesen 100 pontot lehet szerezni. Az első feladatlapban maximum 30 pont, a második feladatrészben pedig összesen 70 pont érhető el. Az első feladatlap megoldására, azaz 12 feladatra 45 percet kapnak a diákok, ha letelik az idő, a felügyelő tanárok összeszedik a lapokat.
Hogyan lehet erre felkészülni? Nagyon sok gyakorlással. Minél több feladatsort megoldotok időre, annál nagyobb rutinotok lesz a 45 perc alatt megoldandó feladatokban. Azért nagyon fontos, hogy időre gyakoroljatok (itt is), mert az első feladatsorban viszonylag kevés idő jut egy-egy feladatra, még kevesebb idő az ellenőrzésre. Viszont, ha rutint szereztek már a felkészülés alatt, a vizsgán is könnyebben fog menni a megoldás - tanácsolja a matektanár.
Mivel a második részben is vannak az elsőhöz hasonló részfeladatok, pár pont megszerzésével abban a kérdéssorban is, talán meg is van a sikeres vizsga – mondja az SG szekcióvezetője. Nagyon fontos, hogy a gyakorlás alatt mindig nézzétek meg a megoldókulcsokat is, és ha valamit elrontottatok, akkor igyekezzetek még most kijavítani a hibát – a javítókulcsokból nagyon sokat lehet ugyanis tanulni.
Ha valaki nem érzi magát elég jónak matekból, akkor sem kell izgulni. A középszintű érettségi ugyanis nagyrészt arra kérdez rá, amit a felkészülés alatt be lehet gyakorolni: típusfeladatokat.
Ha nektek is a matek a mumus, akkor itt találtok profi tippeket a felkészüléshez, itt pedig a leggyakrabban előkerülő hibákat szedtük össze, egy kis segítséggel, hogyan kerülhetitek el őket. Ha nem a matekra, hanem a törire készülnétek inkább, akkor itt találjátok a szaktanári tanácsokat és a cikksorozatunk korábbi részeit.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
