Május 2-án a magyarvizsgával kezdődik az érettségi szezon. Hány feladatot kell majd megoldaniuk a diákoknak, hány ponttól van meg a kettes/ötös? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!
Milyen részekből áll a vizsga?
Középszinten két feladatlapot kell megoldani: az I. feladatlap egy szövegértési és szövegalkotási feladatot tartalmaz, a II. részben pedig két szövegalkotási feladat közül választhattok majd – vagy egy mű/műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű/műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése lesz a feladat. Akármelyiket is választjátok, a szöveg terjedelmének 400-800 szónak kell lennie.
Emelt szinten egyetlen feladatlapot kaptok, az azon szereplő feladatokat pedig tetszőleges sorrendben oldhatjátok meg. Lesz egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor, illetve lesznek szövegalkotási feladatok is, egy műértelmező és egy reflektáló szöveget is írnotok kell.
Mennyi idő áll rendelkezésetekre?
Középszinten 90 perc alatt kell végeznetek az I. feladatlappal, 150 perc alatt pedig be kell fejeznetek a II. részt is, így összesen 240 percetek lesz majd.
Emelt szinten is 240 percetek van, ennyi idő alatt kell az egyetlen, központi feladatsort kitöltenetek.
Hogyan pontozzák a feladatokat?
A középszintű írásbelin maximum 100 pontot szerezhettek. Az I. feladatlapra 50 pontot kaphattok – 40-et a szövegértésre, 10-et a szövegalkotásra –, a II. feladatlappal pedig maximum 40 pontot szerezhettek, ebből maximum 25 pont jár a tartalmi minőségre, 15 pont pedig a nyelvi minőségre. Ezeken kívül a teljes dolgozat helyesírását és írásképét is értékelik – az előbbire 8 pontot, az utóbbira 2 pontot kaphattok.
Emelt szinten is maximum 100 pontot szerezhettek, a pontok megoszlás azonban más: 40 pontot kaphattok a szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorért, 30 pont jár a műértelmező szövegalkotási feladatra, a reflektáló szöveg pedig 20 pontot ér. Akárcsak középszinten, itt is értékelik a teljes dolgozat helyesírását és írásképét, 8 illetve 2 pontért.
Mire számíthattok a szóbelin?
A szóbelin magyarból közép- és emelt szinten is egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételt kell kifejteni. A tételsor mindenhol 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A pontozás is egyformán zajlik mindkét szinten: összesen 50 pontot szerezhettek, ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont jár.
Milyen segédeszközöket használhattok?
Középszinten és emelt szinten is ugyanazokat a segédeszközöket használhatjátok. Az írásbelin helyesírási szótárt lapozhattok, ezt nem kell magatokkal vinnetek, az iskola gondoskodik erről.
A szóbeli vizsgán irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy más nyomtatott forrás (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) használható. A tételsornak megfelelő segédeszközöket az iskola biztosítja.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
