Milyenek a pontozási szabályok a középszintű matekérettségin?

A középszintű matekérettségin 2022-ben is két feladatlapot kaptok majd. Mutatjuk, milyen témakörök kerülhetnek elő, és hány pontot szerezhettek.

  • Csik Veronika

Az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, itt többnyire alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések kerülhetnek elő. Erre 45 percet kaptok, és maximum 30 pontot lehet szerezni - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Ha letelt a 45 perc, a feladatlapokat begyűjtik, és jön a következő kérdéssor.

A második feladatlapot 135 perc alatt kell megoldanotok, és összesen 70 pontot lehet gyűjteni – ez további két részre oszlik, de a feladatok megoldásának sorrendjéről itt már ti dönthettek. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. Ezek már nem olyan felépítésűek, mint az első 12 kérdés: a feladatok több részkérdésből állnak.

A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt választhattok, csak ezeket értékelik. Fontos: mindig jelölnötök kell, hogy melyik feladatot nem választottátok.

Milyen témakörök kerülhetnek elő?

Az alábbi arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható:

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%
  • Számelmélet, algebra 25%
  • Függvények, az analízis elemei 15%
  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%
  • Valószínűség-számítás, statisztika 15%

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.