Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2022-es közép- és emelt szintű érettségin

Hamarosan indul a májusi érettségi szezon. Most megnézhetitek, hogyan pontozzák majd feladatlapjaitokat.

  • Bezzeg Hanna

Milyen az érettségi pontszámítás középszinten?

Az érettségin az írásbelin és a szóbelin szerzett pontokat összeadják. Összesen legalább 25 százalékot kell elérnetek a ketteshez, ötöst pedig 80 százalék fölötti eredményre kaphattok.

  • 80-100% jeles (5),
  • 60-79% jó (4),
  • 40-59% közepes (3),
  • 25-39% elégséges (2),
  • 0-24% elégtelen (1).

Ha egy vizsga több vizsgarészből áll, akkor minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy átmenjetek a vizsgán. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire elégtelent kaptok.

A mateknál mások a szabályok, ebből a tárgyból ugyanis csak akkor van szóbeli, ha az írásbelin eléritek a tizemkét százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot.

Milyen az érettségi pontszámítás emelt szinten?

Emelt szinten is ugyanúgy működik a pontszámítás, mint középszinten: összeadják az írásbelin és a szóbelin elért pontszámot. A ketteshez emelt szinten is 25 százalékot kell teljesítenetek, de az ötös vizsgához elég 60 pontot szereznetek.

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Jár többletpont az emelt szintű érettségiért?

Ha legalább 45 százalékot értek el az emelt szintű érettségin, 50 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat az adott emelt szintű érettségi alapján számítják.

Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg. Vannak azonban olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak, ezeknek a listáját itt találjátok.

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.