Az egyetemre, főiskolákra jelentkezőknek szükségük van egy vagy két természettudományos tárgyból jegyre. De mi a szabály, ha nem tanultatok biológiát, kémiát vagy fizikát?
Melyik tantárgyak jegyei számítanak?
A felvételin 200+200+100 pontot szerezhettek a középiskolai jegyekkel, az érettségi eredményekkel és az egyéb teljesítménnyel (nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségikkel, versenyeredményekkel). A tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolában megszerzett eredményeket számítják be, vagyis a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) jegyeit - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató. A következő öt tantárgy utolsó két tanult év végi osztályzatait kell összeadni:
Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét. Az azonban fontos tudnivaló, hogy csak a jegyeket nézik, természettudományos tárgyból nem kötelező érettségizni (csak akkor, ha olyan szakra felvételiztek, ahol ezt előírják).
De mi a szabály, ha nem voltak természettudományos tárgyaitok?
Abban az esetben, ha a felsorolt természettudományos tantárgyak közül nincs kettő, amit legalább egy tanévig, vagy nincs egy, amit legalább két évig tanultatok, a középiskolátoknak az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, a náluk tanított tantárgyaknak és a bizonyítványokban szereplő eredményeitek közül melyek azok, amelyek ebben az esetben természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülhetnek - áll a felvételi tájékoztatóban.
És ha nem elég jók a jegyeitek?
Ha a középiskolai jegyeitek nem elég jók, akkor még mindig ott van a pontduplázás lehetősége - ilyenkor csak annak a két tárgynak az érettségi eredményét veszik figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. A duplázásról itt olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
