Két emelt szintű érettségi és egy nyelvvizsga? Száz pluszpontnál többet nem tudtok gyűjteni

Vajon hány pontot kap az, aki két emelt szintű érettségivel és egy felsőfokú nyelvvizsgával vág neki a felvételinek? Mutatjuk a felvételi szigorú szabályait.

  • Csik Veronika

A kérdésem az lenne, hogy a pluszpontok számításánál milyenek a szabályok. Összesen csak 100 pont szerezhető, vagy ha valaki két emelt szintű érettségit tesz és mellette letesz egy C1-es nyelvvizsgát, akkor akár 140 pontot is vihet?

- tette fel a kérdést egy olvasónk.

A válasz röviden: nem, senki nem vihet 140 többletpontot. Az idei felvételin is az az alapszabály, hogy a többletpontok összege legfeljebb 100 lehet abban az esetben is, ha emelt szintű érettségikkel, ynelvvizsgákkal, verseny- és egyéb eredményekkel, esélyegyenlőségi jogcímen ennél több pont járna nektek - áll a felvételi tájékoztatóban.

Akkor hogyan érdemes taktikázni?

A rendszer automatikusan a legjobb eredményeket veszi figyelembe. Azzal azonban nem árt számolni, hogy nem mindig éri meg emelt szintű érettségit tenni, hiszen egy jobban sikerült középszintű vizsga bizonyos esetekben többet ér, mint egy komoly idő- és energiabefektetés mellett rosszul sikerült emelt szintű vizsga.

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesztek, csak az egyikért kaptok majd többletpontokat. Ettől függetlenül érdemes megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt akkor, amikor még heti több nyelvórátok van, a bizonyítványra ugyanis egyetemistaként és később is szükségetek lesz.

Azt, hogy idén pontosan hogyan számolhatjátok ki a többletpontjaitokat, és mi mennyit ér - itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.