Sok a beteg tanár, így a helyettesítések is akadoznak, 2020 óta pedig lassan többet tanulnak otthonról, mint az iskolából. Nincs lehetőség a szóbeli gyakorlására, a kísérletekről nem is beszélve - indokolják az aláírásgyűjtés kezdeményezői.
Kérjük a döntéshozóktól a 2022-es szóbeli érettségi eltörlését
- áll egy friss petícióban, amit eddig több mint 1600-an írtak alá. Az aláírók hangsúlyozzák, hogy a 2020/21-es tanévben érettségizők pontosan annyi idő töltöttek online oktatásban, mint ők, és nekik sem kellett szóbeli érettségi vizsgát tenni.
Nem egyszerű
Az online oktatáson kívül az is nagyban megnehezítette tanulmányaikat, hogy a 2021 szeptemberi visszatérésük óta rendszeresen kerültek karanténba oltatlan diákok kontaktként, továbbá koronavírussal fertőzött diákok és tanárok - írják a petíció elindítói. Hozzátéve, hogy a helyettesítések a hiányzó tanárokat általában nem tudják helyettesíteni, így az otthon maradó tanárok otthonról kényszerülnek tanítani, ez pedig nem elég hatékony.
Nem volt lehetőségünk a szóbeli feleletek gyakorlására, és a természettudományokból érettségizők nem tudták elsajátítani a kísérletek helyes végrehajtásának menetét
- emelik ki. A koronavírus 2020-es magyarországi megjelenése óta 2022. január közepéig több mint az iskola felét online oktatásban töltötték.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
