Keresztféléves felvételi: január közepéig pótolhatjátok hiányzó dokumentumokat

Figyeljétek az e-maileket, felszólítást kaphattok a pótlásról.

  • Eduline

Ha februárban induló, keresztféléves képzésre jelentkeztetek, legkésőbb december 27-ig kaptok tájékoztatást a különböző pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és azok ellenőrzéséről. 2022. január 3-ig pedig e-mailben kaptok felszólítást a pótlásról, ha hiányos jelentkezést adtatok le.

A pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumokat 2022. január 10-ig pótolhatjátok, ezeket szkennelés után az E-felvételi rendszerébe kell feltöltenetek. A 2006. január 1. után megszerzett érettségi- és a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat nem kell feltölteni.

Január 10-ig módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet is: ezt egy alkalommal tehetitek meg, a mentés után már nincs lehetőség további módosításra.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István