Holnap indul az őszi érettségi a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel, 2021-ben a legtöbben előrehozott vizsgákat tesznek majd.
Idén ősszel 193 intézményben 17 399-en érettségiznek
- közölte az Oktatási Hivatal. Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni – tették hozzá.
A statisztikák szerint előrehozott (42,1%) és a szintemelő (25,9%) vizsgák aránya a legnagyobb, ezeket követik a javító (14,2%), az ismétlő (7,6%), a rendes (6,8%) és a kiegészítő (3,1%), valamint a pótló vizsgák (0,3%). Hozzáteszik, azoknak pedig, akik tavasszal a járvány miatt nem tudtak levizsgázni, az érettségi pótlása ingyenes.
Az írásbeli vizsgákat október 15. és október 28., az emelt szintű szóbeliket november 11. és 15., a középszintű szóbeliket pedig november 22. és 26. között tartják. Az érettségizők várhatóan több mint 19 ezer vizsgát tesznek: közel 9 ezret emelt, és több mint 10 ezret középszinten.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
