Három támadó kell, de Szalai Ádám mindenképpen játszik - matekérettségibe került a fociválogatott

Az Oktatási Hivatal közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amelyekhez hasonlókat 2024-től kaphatnak majd a vizsgázók. Belenéztünk a feladatsorokba.

  • Csik Veronika

A középszintű minta-matekérettségi első feladatsorában az egyik kedvencünk a következő feladat volt:

A 2021-es labdarugó EB-re készülő magyar válogatott keretbe 7 támadó játékost nevezett a szövetségi kapitány, közöttük van Szalai Ádám. Hányféleképpen lehet közülük 3 játékost kiválasztani a következő mérkőzésre, ha Szalai Ádám mindenképpen játszik?

A válaszokat várjuk kommentben, aki pedig már végzett a magyar válogatott matekfeladatával, az a következő mintafeladatban "adja meg az 1, 1, 2, 2, 3, 3, 3, 5 minta alsó és felső kvartilisét".

Persze nemcsak Szalai lett érettségi feladat, a magyarérettségibe például rákérdeznek a memoriterekre, de Csokonai egyik szófelhőbe szorult verse is két pontot ér:

Oktatási Hivatal
Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.