Felvételi 2022: milyen tárgyból kell majd érettségizni, és mikor kezdődik a májusi vizsgaidőszak?

A 2022-es egyetemi-főiskolai felvételi decemberben startol majd, de már most megnézhetitek, melyik szak milyen tárgyból tette kötelezővé az emelt vagy a középszintű érettségit, és mire kaphattok többletpontot.

  • Eduline

A dokumentumot érdemes alaposan átböngészni, így nem ér majd meglepetés decemberben, amikor megjelenik a 2022-es felvételi tájékoztató.

Keressétek ki azt a szakot, ahová szeretnétek jelentkezni, és megnézhetitek, milyen tárgyból számítanak érettségi eredményt, és milyen tárgyból kell emelt szintű érettségit tenni.

Számos szakon egyébként bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű érettségit a felvételi feltételeként (a tavalyi listát itt nézhetitek meg ezekről a képzésekről, az ideit majd decemberben hozzák nyilvánosságra).

A 2022-es májusi érettségi vizsgák időpontjait is megnézhetitek már, itt:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.