Pluszpontokat kaphatnak a felvételin azok, akik az egyetem előtt szolgálnak a honvédségnél

A féléves szolgálatért cserébe 32, egy év után 64 pluszpont szerezhető ezzel a felvételin.

  • Csik Veronika

Plusz pontokat kapnak az egyetemi felvételihez a jövőben azok a fiatalok, akik az egyetem előtt fél- vagy egy évet szolgálnak a honvédségnél. A kormány már döntött erről, hamarosan megjelenik a rendelet is – jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter az Infórádióban.

Hozzátette, idén 400 diáknak volt lehetősége a szolgálatra, 470-en jelentkeztek.

Féléves szolgálat után 32, egy év után 64 pluszpont jár majd a felsőoktatási felvételinél.

Elmondta azt is, hogy 2017 óta folyamatosan növekszik a Honvédség létszáma. Szerinte kiemelkedő a növekedés az önkéntes tartalékosok számában – ők mára már több mint 11 ezren vannak.

A többletpontok rendszere

Csak viszonyításképpen, jelenleg maximum 100 többletpontot szerezhetnek az egyetemi felvételizők, többek között emelt szintű érettségiért (sikeres vizsgánkként 50-50, maximum 100 pontot), nyelvtudásért (felsőfokú nyelvvizsgáért 40, középfokúért 28, összesen maximum 40 pontot) és sport vagy művészeti versenyen elért teljesítményért, a szakképzésben szerzett oklevél pedig 32 pontot ér maximum. Illetve a rendszer külön többletpontokkal segíti a hátrányos helyzetű diákokat - esélyegyenlőség jogcímen is maximum 40 pont szerezhető.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.