A héten jönnek a pótfelvételi ponthatárai

Már csak pár napot kell várni a 2021-es pótfelvételi ponthatáraira - augusztus 27-én megtudjátok, bekerültetek-e a kiválasztott szakra.

  • Csik Veronika

Fontos, hogy ha a kiválasztott szakot már az általános felvételin is meghirdették az adott intézményben, munkarendben, finanszírozási formában, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb a július 22-én kihirdetett ponthatárnál (a 2021-es ponthatárokat itt nézhetitek meg – fontos, hogy ha egy képzést a sima felvételin mindkét finanszírozási formában meghirdettek, a pótfelvételin pedig csak önköltséges formában, akkor a fizetős változat júliusi ponthatárát kell figyelni).

Idén is érvényes az a szabály, hogy a jogszabályi minimumnál sem lehet alacsonyabb a pótfelvételi ponthatára – ez alap- és osztatlan szakon 280, felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.

Arra azonban itt figyelni kell, hogy míg az alap- és osztatlan szakok 280-as minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és a szakképesítésért kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül, a felsőoktatási szakképzések 240 pontos minimumhatárát az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb pluszpontok nélkül kell elérni.

A 2021-es pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.